Hol van már a 250 forintos euró árfolyam! A lassan megszokott 310-es értéktől is elrugaszkodott a fizetőeszközünk árfolyama. Mit jelent ez neked a mindennapokban? Drágább lesz a kenyér, vagy csak a külföldi nyaralásért kell mélyebben a zsebedbe nyúlni? Az alábbiakban utánajártunk, mire is számíthatsz!
Már épp hozzászokhattál a 310 forint körüli euróhoz, amikor április végén meredek gyengülésbe kezdett a forint. Ma pedig már az sem lep meg senkit, hogy a nap folyamán 317 forint fölé is felkúszott az árfolyam.
Tovább gyengülhet még a forint?
Ha megnézzük az forint árfolyamának hosszabb időszakban mutatott viselkedését, azt láthatjuk, hogy az közel egy éve a 307,3 és 317,8 közötti sávban mozog. Mivel pedig a magyar gazdaságban nem történt olyan alapvető változás, ami indokolná, hogy ebből kilépjen, és mivel épp ennek a sávnak a felső határánál állunk, a közeljövőben inkább várható a forint visszaerősödése, mint további gyengülése.
Az átlagember mindennapi élete során egyelőre még nem találkozik a gyenge forint negatív hatásával. Maximum, hogy a külföldi kiadások – pl. nyaralás – lettek drágábbak az elmúlt hónapok forintárfolyam változásának következtében. Egy egyszerű számításból kiderül, hogy a 307 és a 317 forintos árfolyam között 10 forinttal kell többet fizetni eurónként, ami egy családi nyaralás minden elköltött 1 000 eurója után 10 ezer forinttal növeli meg a nyaralásra szánt büdzsé nagyságát.
Szerencsére a nyaralási szezon megkezdéséig van még idő, így nincs veszve minden. Amennyiben bízol a forint visszaerősödésében, csak annyit kell tenned, hogy a pénzváltást a lehető legtovább próbáld meg elodázni. Hiszen, ha ismét egy forint erősödési ciklus jön, akkor napról napra több eurót kaphatsz majd a (magyar) pénzedért.
Hirdetés
Hirdetés
Ezért (is) fontos a deviza megtakarítás
Több tízmillió forintos megtakarításoknál mindenképpen ajánlott a megtakarítások devizális megosztása. Mint azonban a jelenlegi példa mutatja, azoknak is érdemes lehet más fizetőeszközben félretenni, akik nem rendelkeznek ekkora vagyonnal, de rendszeresen vannak nagyobb kiadásaik idegen pénznemben.
Mit kell tenni ilyenkor? Az eurós megtakarítások egyik legjobb alacsony kockázatú megoldását a Prémium Euró Magyar Államkötvény jelenti, ami 2% feletti kamatával (fix 2% + az eurózóna inflációja) a legmagasabb kamatot fizető kockázatmentes eurós megtakarítás.
Amennyiben viszont a többi devizás megtakarítást is szeretnéd megismerni, olvasd el „Külföldön dolgozol? Ide tehet a hazahozott pénzed!” című írásunkat, amiben megismeheted az devizás befektetési alapokat, és bankbetéteket is.
A devizás megtakarítások közötti eligazodásban az alábbi kalkulátorunk is sokat segíthet.
1De miért is gyengülhetett a forint?
Fizetőeszközünk gyengülésében a legérdekesebb, hogy – mint fentebb említettük – semmi olyan esemény nem történt a magyar gazdaságban, illetve semmi olyan adat nem látott napvilágot, ami hasonló gyengülést kellőképpen meg tudna indokolni.
Természetesen régebb óta lehet olyan hangokat (akár hazánk legelismertebb szakembereitől is), hogy a forint gyengítése az MNB-nek kimondottan érdekében áll, hiszen az a jegybank profitjának növeléséhez vezet. Az MNB azonban természetesen tagadja, hogy valóban tennének lépéseket ennek érdekében.
Valójában a forint euróval szembeni árfolyamának a külkereskedelem szempontjából van a legfőbb jelentősége. Hiszen, ha magyar fizetőeszköz gyengül, akkor a külföldiek számára a magyar termékek olcsóbbá válnak, és többet vásárolnak belőlük. Ugyanakkor a külföldi termékek ilyenkor a magyarok számára drágulnak.
Éppen ezért, ha a gyengülés tartósan fennállna, azt a lakosság előbb-utóbb akár a kenyér árán is észrevenné. Hiszen minden olyan összetevőt, amit külföldről kell behozni, azért az egyre gyengülő devizával kell egyre többet fizetni. De itt ne csak a kenyér összetevőire gondolj, hanem akár a szállításhoz felhasznált benzin árára is, ami ugyancsak bele van építve a termékek árába.
A jegybanknak éppen ezért óriási a felelőssége, hogy mi történik az ország fizetőeszközével. (Szándékosan nem foglalkozunk részletesen az MNB körüli, politikától sem mentes botránnyal, amellyel a napokban már a Bloomberg is kiemelt cikkben feldolgozott. Általánosságban azonban elmondható, hogy az ilyen hírek nem tesznek jót az ország jegybankjának és a fizetőeszközének sem.)
És hol marad a felminősítés pozitív hatása?
Sokaknak igen furcsa lehet, hogy a pénteki felminősítés után a magyar fizetőeszköz tovább tudott gyengülni. Egy hasonló eseménynek ugyanis éppen a devizaerősödés irányába kellene hatnia.
De természetesen az ellenkezője is könnyen megindokolható. Például azzal, hogy a három nagy hitelminősítő közül egyelőre csak az egyiktől (a legkevésbé szigorú Fitch Ratings-től) kapta meg az ország a befektetésre javasolt minősítést. Ráadásul a talán leginkább számító S&P-nek is megvolt az esélye az ország felminősítésére idén márciusban, az mégsem tette meg.
Ugyanakkor a felminősítés már jó ideje lógott a levegőben. Ez pedig ilyenkor még a tényleges lépés előtt be szokott épülni az árfolyamokba. Arról nem is beszélve, hogy a 2008-as világválság következtében a hitelminősítők hírneve is alaposan meg lett tépázva, így a piacon kialakult árfolyamoknak nem kell feltétlenül egybeesniük a hasonló döntéseikkel.
