OTP Supra és a svájci frank: mi történt és mi fog történni? Interjú az alapkezelővel

OTP Supra és a svájci frank: mi történt és mi fog történni? Interjú az alapkezelővel
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2015-01-28 Frissítve: 2021-09-14
 

A veszteséget egyetlen befektető sem szereti. A kockázat néha azonban fájdalmas erővel megjelenik. A svájci frank január 15-én bekövetkezett váratlan és földcsuszamlásszerű erősödése a magyar befektetési alapokat sem hagyta érintetlenül. Az egyik érintett alap, az OTP Supra portfólió menedzserével, Szalma Csabával beszélgettünk. Hogyan értékelhetők a történtek, milyen befektetései vannak most az alapnak és mire lehet számítani a jövőben? Kockázatról és hozamról…

Bankmonitor.hu (BM): Hogy érzi magát? Hogyan alszik a profi befektető, ha jelentősebb veszteséget ér el?

Szalma Csaba (SzCs): Erre az a válasz, hogy rosszul. Keveset alszik és gondolkozik a pozícióján, hogy mi okozta a veszteséget és merre tovább.

(BM): Korábban is többször elmondta, hogy az alapja nem egy kockázatmentes befektetés, ahogy anno fogalmazott „nem egy turbó betét”… Most mégis úgy tűnik, hogy az átlagbefektető csalódottsága nagy…
(SzCs): Arra mindig igyekeztünk felhívni a figyelmet, hogy miről szól egy abszolút hozamú alap. Ez egy kockázatos befektetés, csak azoknak ajánljuk, akik pénzügyi befektetéseiket diverzifikálják (megosztják), azon belül abszolút hozamú alapot is vásárolnak, és az abszolút hozamú alapok közül is többet választanak. Hosszabb időtávra, legalább 3-5 évre ajánljuk a mi alapunkat. Ha ennek az időtávnak az alsó értékét nézzük – azaz mi történt, ha valaki 3 éve az OTP Supra Alapba  fektette a pénzét – akkor azt látjuk, hogy január 27-én számítva 6,68% éves hozamot ért el. Ez a hozam még mindig magasabb, mint a bankbetétben elérhető kamat…

Hiába tűnik úgy néha, mintha ez egy olyan pénzpiaci alap lenne, ami háromszor akkora hozamot hoz, mint a többi. Csodák nincsenek: többlet hozam csak akkor érhető el, ha az alap menedzsere kockázatot vállal.

(BM): Valószínűleg kevesen tudják, de a Supra jelenlegi hozamingadozása, szórása, az a mutató, mellyel a kockázatot mérik még pont a korábban jelzett 10-20%-os sávon belül van…

(SzCs): Az a bizonyos csütörtöki esemény (január 15-én, csütörtökön engedte el a frank euróhoz kötését a Svájci Nemzeti Bank, melynek következtében jelentősen erősödött az – szerk.) az alap életében is rendkívüli helyzetnek számít, soha nem tapasztalt veszteséget okozott egy nap alatt. Ilyen formában korábban még nem szembesülhettek a befektetők a kockázatokkal. Ugyanakkor ezzel az egy napos rendkívüli veszteséggel is belefértünk a célul kitűzött 15%-os szórás +/-5%pontos tartományába. A jövőben amúgy is visszatérünk a 10-15% körüli volatilitás célhoz, hiszen a veszteségek ledolgozásához szükséges egy keretek között tartott kockázatvállalás. Az elmúlt egy-két évben a szórás kisebb kockázatot mutatott, mint amekkorát az alap képviselt, tervezzük, hogy a jövőben ez a kettő összhangban legyen.

(BM): Az Önök által kiadott tájékoztató tartalmaz utalást arra, hogy az OTP Supra Alap megélt már hasonlóan nehéz időszakokat (2008, 2009, 2011). Nem ad okot eltérő megítélésre az a tény, hogy most – szemben a korábban említett időszakokkal – egy nap alatt következett be egy tetemes visszaesés? 

(SzCs): Egy hosszabban kifutó veszteségnél a portfolió menedzsernek lehetősége van napról-napra átgondolni a pozícióit, eldönteni, hogy csökkentse vagy növelje a kitettséget. A korábbi veszteségek (amelyek közül volt, ami magasabb volt a jelenleginél), hosszabb, néhány hetes-hónapos kifutásúak voltak. Ezzel szemben most egy befektetés órák alatt okozott ekkora visszaesést, miközben nem volt lehetőség az érdemi beavatkozásra. Nem sikerült pontosan felmérnem, mekkora az esélye annak, hogy a Svájci Nemzeti Bank eltörli a frank euróhoz kötését. A korábban megbízhatóan működő indikátorok sem jeleztek előre akkora piaci feszültséget, hogy az SNB-nek fel kelljen adnia az árfolyam védelmét.
Ám bízunk benne, hogy hosszú távon kitartanak mellettünk a befektetők és elhiszik, hogy nem felejtettünk el alapot kezelni a januári veszteség ellenére sem.

(BM): Ha egy befektetés profitot hoz, nem jellemző, hogy megkérdezik, ha veszteséget hoz, mégis előtérbe kerül: indokoltnak tartja utólag is azt, hogy egyetlen befektetés irányába (nevezetesen a svájci frank irányába) volt ekkora kitettsége az alapnak?

(SzCs): Az alapnak mindig is sajátja volt, hogy koncentrált pozíciót vett fel egy-egy olyan eszközben, ami meggyőződésünk szerint hasznot fog hozni. Az alap teljesítménye mutatja, hogy ez kifizetődő volt az elmúlt hat és fél évben. Most történt az első olyan kirívó esemény, amikor is ez a kérdés előkerülhet. Természetesen ma már úgy látom, hogy a szükségesnél nagyobb volt a pozíció, de utólag könnyű okosnak lenni. Minden pozíciót úgy veszek fel, hogy a pro és kontra érveket egymás mellé állítom. Korábban úgy gondoltam, hogy a svájci frank gyengülésénél a támogató érvek többségben vannak, tehát nagyobb a nyereségnek a valószínűséggel súlyozott értéke.

Nézzük akkor konkrétan a svájci frank kitettségünket. A január 15-i eseményeket követően több kommunikációnkban is említettük, hogy a svájci frank befektetéseink a teljes portfólió érték 97%-át tették ki. Ezt azonban többen félreértik. Ez nem annyit jelent, hogy 100 Ft-ból 97-et valamilyen svájci frank befektetésbe tettünk és 3 Ft maradt minden másra. A 97% kitettség olyan befektetéseken keresztül valósult meg, ahol 1 Ft-nyi befektetéssel több, mint 1 Ft-nyi kitettséget érünk el. Ezek tőkeáttételes, határidős ügyletek. Így lehetséges, hogy 97%-os svájci frank kitettség mellett is az alap nagy mennyiségben rendelkezik egyéb, magas likviditású, azonnal pénzzé tehető befektetésekkel.

(BM): Elkerülhetetlen a kérdés: hogyan ítéli meg most a svájci frankot és ez hogyan hat a Supra befektetéseire? Jöhet egy frank gyengülés a gigantikus erősödést követően?

(SzCs): A veszteség után a legfontosabb a pozíció kezelése volt. El kellett dönteni, hogy tartsuk, csökkentsük, vagy zárjuk le. Arra a döntésre jutottunk, hogy a pozíciót csökkentjük. Nap, mint nap értékeljük a pozíciót, amit a korábbi szintekről folyamatosan 50-60%-os kitettségre tervezünk mérsékelni. Úgy kell tekinteni erre a befektetésre, mintha a korábbi veszteségek nem történtek volna meg: hideg fejjel fel kell mérni, hogy innen merre mehet a piac. Fundamentálisan azt gondolom, hogy jelentősen túlértékelt a svájci frank, ami komoly gondot okoz a svájci gazdaságnak. gondoljunk csak a turizmusra, vagy az exporton keresztül gyógyszeriparra, óraiparra, élelmiszeriparra. Összességében az egyensúlyi árfolyamnak feljebb kéne lennie, amit most a spekuláció tart mélyebben. Kérdés az is, hogy a Svájci Nemzeti Banknak mik az új céljai a devizájával.

(BM): Az alap sikerei közé tartozik a múltban, hogy a negatív időszakok teljesítményét pár hónap alatt ledolgozta. Mire számíthatnak most a befektetők?

(SzCs): A veszteség az elmúlt két év hozamát mosta el. Célunk, hogy visszanyerjük a veszteséget. Ám ezt nem jelenti azt, hogy ésszerűtlen kockázatokat fogunk felvállalni, hiszen senki sem akar egy olyan alapban ülni, ahol szerencsejátékba kezd a portfolió menedzser. Továbbra is alapos elemzéseket végezve, a lehetőségeket átgondolva próbálunk olyan befektetéseket felkutatni, amelyek segítenek ledolgozni ezt a visszaesést. De az elmúlt egy-két évnél nagyobb kockázatot fogunk vállalni (a korábbi 6%-ról, várhatóan 10-15%-ra növekszik a szórás).

(BM) Mit tudhat az átlag befektető; mit tartalmaznak ma a Supra befektetései?

(SzCs): Nagyjából ugyanaz, ami január elején volt, lényeges változás nem történt az egyéb eszközök terén. Ami az ominózus EURCHF long pozíciót illeti, ez még mindig a legnagyobb kitettségünk, de csökkentjük. Ezen felül egy dollár forint ellenébeni erősödéséből profitáló ügyletet is tartunk (az alap negyede a kitettség). Részvények tekintetében van egy az alap méretében kifejezve 10-12%-os MOL részvénycsomagunk, míg a második legnagyobb részvény befektetésünk az UniCredit Bank papírjaiból áll. Ezen felül még sok kötvény befektetésünk van (például devizás Magyar Államkötvény), amik nem testesítenek meg az előző eszközökkel összemérhető mértékű kockázatot.

Nem lesz egy könnyű év, mert amíg Európa és Japán laza monetáris politikát folytat, addig Amerika már kamatemelésre készül. Nagy kérdés, hogy ez a kamatemelés megvalósul-e és ha igen, mikor és milyen mértékben. Talány az is, hogy mi történik az erősödő dollár következtében.

(BM): Lát okot arra, hogy az alap befektetési politikáját, vagy kockázat vállalását a jövőben módosítsa?

(SzCs): Nem, minden marad a régiben. Az alap stílusa nem fog változni, én sem fogok változni, de a tanulságokat leszűrjük: mind a pozíciók méretezésben, mind a valószínűtlen események kezelésében változni fog a modellünk. És ésszerű keretek között mindent megteszünk, hogy ledolgozzuk ezt a visszaesést.

Az OTP Supra részletes adatai

Hirdetés
Hirdetés